vissza to personal

az van, hogy mi a * van?

nem merek dönteni? nem akarok dönteni? nincs döntésem? MAF? ez így üres.

bocs, nemide.

mindenesetre úgy érzem hétvégén vappu.

Amarillo

egyébként besétálni egy klubba 3,5€-val, majd kisétálni onnan 13,8€-val, miután kifizetted a ruhatárt és meghívtad a haverodat is egy italra, na az egy jó este jellemzője.

ez a hét nagyon adja, ugyanakkor sok minden nem úgy alakul, ahogy szeretném. mindenesetre keep on rollin'.

viva la spontanité

emberek, menjek el a saját Tallinnotokba*. Még ma. Nem kell tervezni. Nem kell sok pénz hozzá. Nem kell szállást foglalni. Just do it.

*Az a város ami 0-200kmre van lakóhelyedtől, sokszor terveztél már elmenni oda, mégse tedted. Még jobb, ha egy másik országban van.

múú

és tényleg nem jött a Mikulás :(

pedig még a lakcímemet is bejelentettem.

premú

azért az ironikus lesz, ha pont Finnországban nem látogat meg a Mikulás.

na majd reggel meglátjuk.

otthoni ízekre éhezem

lángost akarok, rántotthússal meg tejfölöscsirkével nokedlivel. meg halászlevet bablevessel. meggyes pitét almás rácsossal. gyrost aladdintól, hamburgert a matrózból. pizzát a pizzakingből, és pizzát a pizzatáborból. gulyást csípősen, melegszendvicset ahogy én szeretem. csomagolt szendvicset a büféből, és XL-es túrórudit. Coop fahéjas gabonapelyhet minna tejjel, és fortuna tálat háromezerért. disznósajtot és rántottát 8 tojásból.

és unicumot hubertussal, tokajit mézes meggyel. meg persze csövesbort málnaszörppel.

éhes vagyok. megyek főzök makarónit.

rég írtam

na lássuk hogy is állunk:

három hét múlva megyek haza, ami időjárásilag kifejezetten pozitív lesz. talán még a napot is látom majd.

10én megyek Cambridgebe egy villámvizitre, az interview erejéig.

4 vizsgám van még hátra, meg egy rakás beadandó.

tegnap International Tutor lettem, tehát következő félévben a bejövő exchange studenteket fogom pesztrálni.

több most nem jut eszembe.

status report

kb két hete láttam utoljára élőben a Napot.

welcome to Finland ;)

múú

kiábrándító, mikor kiderül a tripletekről, hogy nemhogy nem identical-ök, de még csak nem is hasonlítanak egymásra. pedig...

wierd weekend

volt itt minden. soksok furcsaember_alkohol_mégfurcsábbember_poker_kevésalvás_sokfáradtság_hajnaliesszéírás

valamint finnzászlókmindenhol_funnight.

jéj.

legalább kis barátaim elrepültek.

recycled

Szeretném leszögezni mindenekelőtt, hogy botrányos az éjszakai közlekedés errefelé. Minthogy hétközben lényegében nem létezik. Így esett, hogy a tegnap esti bulim után először le sétáltam a Rautatientorira, megnéztem hogy valóban nincs éjszakai buszom se vonatom haza, majd felszálltam az utolsó vonatra ami elvitt kb félútig Helsinki és kényelmes kis matracom között. Innen [Huopalahti asema] gyalogszerrel folytattam utamat a mínuszok és sarki szelek ellen harcolva. Ekkor kettőt ütött volna az óra, ha lett volna nálam egy ütős óra. Térkép nincs hősünknél, hiszen a később említésre kerülő buliban James Bondhoz illően öltönyben volt, s a térkép másik nadrág zsebében marad. Gond egy szál se gondolhatna a naív operafüggő, hisz mindig számíthatunk a jó öreg iránytűre. De ahh, itt jön ám csak az igazi deus ex machina: iránytű sincs a roppant szimpatikus öltönyös fiatalembernél. Így hát belső irányérzékére alapozva elindul nyugatnak, majd északnak. Nemsokára rájövünk, hogy rossz irányba haladunk: lépj vissza 742-t és kimaradsz egy körből! Visszatérve a Huopalahti asemához ezúttal keletnek vesszük az irányt, s rövidesen kiderül, jól tettük! Megállíthatatlanul haladunk előre Kannelmaki felé, s mielőtt a kakas kimondanám, hogy megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértet már el is a érunk a csodás kék táblához, melyet látva a gyakorlatlan szem azt hihetné, hogy Kannelmaki Gamlas-ba ért, hősünk azonban tudja, hogy a kettő egy és ugyanaz. Azt ezt követő események kissé zavarosak. A legvalószínűbb magyarázat az anomáliákra a teleportáció. Mindenbizonnyal átteleportáltunk a vasúti sínek másik oldalára, ám ezt mi nem vettük észre, ezért elérve a pályához roppan magabiztosan indultunk a rossz irányba. Ezt mintegy hatszáz méter után észre is vesszük, s kezünkben a zseblámpánkkal [amit egyesek mobiltelefonnak nézhetnek] rendületlenül megindulunk a jó irányba, Malminkartano felé. Innentől a történet nem túl izgalmas, három és fél kakukkolásra már meg is érkezünk kellemes kis kuckónkba, ahol előzőleg nyitva hagytuk az ablakot, így kellemes 8°C fogad. Otthon, édes otthon.

viccesnek tartom, hogy mikor valami nagy dolgot csinálok/érek el, beletelik néhány hónapba(!) mire felfogom. és a legváratlanabb pillanatban tud elfogni az érzés, hogy 'wow, de k.rvajó vagyok'. vagy valami ilyesmi.

onnellinen päivä

úgy érzem életszínvonalam jelentöösen javul a mai nappal.
Igen, csomagot kaptam.

ó je

és igen. tegnap havazott. október 12.

kezdődik

az imént ahogy felkeltem nem akartam elhinni, hogy már fél7 van. kinézve az ablakon olyan sötét volt, mint az éjszaka közepén. fél7kor. október elején.

...

és igen. elkezdődött a fűtési szezon.

valahogy sose vagyok netközelben, mikor bloggolhatnékom támad. sebaj, nem kell erre jobb alkalom, mint egy financial accounting.

szóval például el akartam mondani, hogy mióta kint vagyok nem tüsszögök. de úgy egyáltalán nem. amazing.

na ma reggel mikor kijöttem az épületből, éreztem hogy Finnországban vagyok.

Igen, hideg volt.

és irie maffiát hallgatni jó

nem volt a nap legjobb ötlete felmenni csoporttársamhoz, s látni, hogy az eredetileg szintén üres szobáját mennyire berendezte 700€-nyi ikeából. az pont 175ször annyi, mint amennyit én költöttem a szobámra. mondjuk neki van asztala. meg szekrénye. és ágya. nekem meg van bob marleys függönyöm. bee.

Kumppanuustalo Horisontti

túlestem életem első finn óráján, úgy hogy most már hivatalosan is tudom mondani, hogy mina olen lamadou meg olen unkarilainen.

ami legalább ennyire fontos az az, hogy vettem ma egy matracot. 4€. ismétlem. 4€. abban az országban, ahol ha átléped a zónahatárt, akkor a buszjegy 4€. ráadásul még egy ingyen lepedőt is belealkudtam az árba. success.