egyébként besétálni egy klubba 3,5€-val, majd kisétálni onnan 13,8€-val, miután kifizetted a ruhatárt és meghívtad a haverodat is egy italra, na az egy jó este jellemzője.
ez a hét nagyon adja, ugyanakkor sok minden nem úgy alakul, ahogy szeretném. mindenesetre keep on rollin'.
emberek, menjek el a saját Tallinnotokba*. Még ma. Nem kell tervezni. Nem kell sok pénz hozzá. Nem kell szállást foglalni. Just do it.
*Az a város ami 0-200kmre van lakóhelyedtől, sokszor terveztél már elmenni oda, mégse tedted. Még jobb, ha egy másik országban van.
ez azért adja :)
nincs is szebb látvány szilveszterkor, mint a padló közepén alvó volt osztálytárs.
azt hiszem a címben nagyjából össze is foglaltam a gondolatot. már sokadszorra tapasztalom, hogy olyanok bíznak bennem maximálisan akik alig néhány hónapja ismernek. olyan dolgokkal/ban amikkel/ben nem bíznak meg másokat/ban. mármint az egy dolog, hogy akik évek óta ismernek, azok megbíznak bennem. de két hónap után? nem gondoltam volna, hogy ennyire bizalomgerjesztő vagyok.
ez valahol nyilván jó, de mint mindennek ennek is két oldala van. fura ez.
az utóbbi néhány napban alig voltam otthon, helyette pokereztem, tp-ztam, monopolyztam, buliztam, accounting beadandód csináltam, naaagyokat beszélgettem meg ilyesmi.
azért az ironikus lesz, ha pont Finnországban nem látogat meg a Mikulás.
lángost akarok, rántotthússal meg tejfölöscsirkével nokedlivel. meg halászlevet bablevessel. meggyes pitét almás rácsossal. gyrost aladdintól, hamburgert a matrózból. pizzát a pizzakingből, és pizzát a pizzatáborból. gulyást csípősen, melegszendvicset ahogy én szeretem. csomagolt szendvicset a büféből, és XL-es túrórudit. Coop fahéjas gabonapelyhet minna tejjel, és fortuna tálat háromezerért. disznósajtot és rántottát 8 tojásból.
és unicumot hubertussal, tokajit mézes meggyel. meg persze csövesbort málnaszörppel.
éhes vagyok. megyek főzök makarónit.
na lássuk hogy is állunk:
három hét múlva megyek haza, ami időjárásilag kifejezetten pozitív lesz. talán még a napot is látom majd.
10én megyek Cambridgebe egy villámvizitre, az interview erejéig.
4 vizsgám van még hátra, meg egy rakás beadandó.
tegnap International Tutor lettem, tehát következő félévben a bejövő exchange studenteket fogom pesztrálni.
több most nem jut eszembe.
kicsit déja vu érzésem van. úgy látszik vannak dolgok amik nem igazán változnak a határátlépéssel. too bad.
mindegy, majdcsak lesz valahogy. mindig van valahogy.
amúgy meg írtak ezek az emberek Cambridgeből, hogy ugyan menjek már el egy interviewra hozzájuk decemberben. valami matekot emlegettek. rajtam ne múljon...
kiábrándító, mikor kiderül a tripletekről, hogy nemhogy nem identical-ök, de még csak nem is hasonlítanak egymásra. pedig...
