újra látszólagos társadalmi konvenciókat feszegető kérdéssel állok elétek:
Miért kell bátornak (avagy balgának) lennem, ahhoz, hogy átkeljek a zebrán (már a laposabbik verzión)? Tényleg annyira hátráltatna téged napi rutinodban, hogy lelassíts? Vagy csak meg szeretnéd mutatni nekem, hogy te vagy az úr, mert kocsiban ülsz? Mondcsak, láttál te már vonatot? Őt se engeded el? Ja, hogy ott már nem vagy akkora úr. Netán arra szeretnél ösztönözni, hogy járjak én is autóval, hogy reggelente könnyebben anyázhass a forgalomban? Szennyezzük együtt a környezetet? Kösz nem.
és álljon itt még két kérdéskör:
1.Miért kell vízszintes kapaszkodókat csinálni a buszra/villamosra/metróra? Hogy aki alacsony ne érje el, de legalábbis nyújtózkodnia kelljen? Arról a (számomra) még fájóbb aspektusáról már nem is szólva, hogy aki magasabb 180nál, az meg verje be a fejét? Hogy van az, hogy máshol meg tudják oldalni, hogy csak függőleges csövek szolgálnak kapaszkodó gyanánt, azt eléri magas és alacsony, ugyanúgy bevághatja a fejét alacsony és magas.
2.Mi járt annak a tervezőnek a fejében, mikor a járda felőli oldalra tette a kipfogót a buszra? Nem érdekel, hogyha dízellel megy, az is büdös. Annyival nehezebb lenne átvezetni a belső oldalra? Vagy legalább középre!
hétfő, március 17, 2008
a negyvenkettedik
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
vígasztalásul: Pesten is vízszintesek a kapaszkodók, és az új típusú autóbuszok hátsó ajtaja annyira alacsony, hogy (főleg) leszálláskor rendszeresen megfejelem.
vagyis egy ideje már nem, mióta következetesen a középső ajtón szállok fel :D
igen, pesten is volt már szerencsém kapaszkodni :) ott a kedvencem a metró, pont olyan magasban van, amit kényelmesen eltalálhatok homlokközéppel, vagy ha trükközöm, és valamiért lehajolok, egy pillanat alatt a fejem tetjén érzem a csövet.. :)
kibaszottul ma gondolkodtam a hülye kapaszkodón
meglepőmódon azért mert nem értem el.
Megjegyzés küldése